Hirdetés

Egyre több bizonyítékot találnak a kutatók: ez vár ránk halálunk után

Hirdetés

Az elmúlt időszakban mutatták be az Egyenesen át című mozifilmet, amely arról szól, hogy egy csapat orvostanhallgató szándékosan szívleállást okoz magának, hogy megtapasztalhassa, mi van a túlvilágon. Persze a dolognak váratlan és szörnyű következményei lesznek. Az alapfelvetés nem teljesen fikció, ugyanis egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az emberi öntudat nem azonnal huny ki a szív leállása után.

„A terminális esetek túlnyomó részében az orvosok akkor állapítják meg a halál beálltát, amikor a szív már nem ver tovább” – mondta dr. Sam Parnia kutató orvos (NYU Langone School of Medicine). „Technikai értelemben véve így határozzuk meg a halál bekövetkeztének időpontját, minden azon a pillanaton alapul, amikor a szív már nem ver tovább” – tette hozzá a szakember.

Hirdetés

A szív megállásakor az agy vérellátása megszűnik, az agyfunkciók pedig szinte azonnal leállnak. „Minden agytörzsi reflex elveszik – a garati, a nyelési, a szemhéjzárási reflexek mindegyike a múlté lesz” – mondta Parnia.

loading...

Különös dolgokat vettek észreA nagyagykéreg – vagyis központi szervünk „gondolkodásért” felelős része – a szív összeomlása után azonnal lelassul, 2-20 másodpercen belül a műszerekkel már nem is lehet agyi aktivitást kimutatni. Sejtfolyamatok hosszú lánca indul be, ami legvégül az agysejtek totális pusztulásához vezet. Ez azonban egy igencsak hosszú folyamat, amely a szív halálát követően akár hosszú órákig is eltarthat, magyarázta Parnia.

Újraélesztés közben a fő cél, hogy valamennyi vér jusson az agyba – körülbelül 15 százaléka annak, ami a szerv normál működéséhez szükséges. Ez elég ahhoz, hogy lelassuljon az agysejtek pusztulása, arra viszont nem elég, hogy újrainduljon az agyműködés. Parnia szerint ha az újraélesztés sikeres, és a szív ismét működik, az agy is fokozatosan helyreáll. Az orvos ugyanakkor kiemelte, hogy az újraélesztés során az agy sejtjeinek halálát legfeljebb lassítani lehet, megakadályozni nem, így ha a folyamat sokáig elhúzódik, a központi szerv súlyos károsodásokat szenved.

Az elmúlt időszakban végzett állatkísérletek kimutatták, hogy nem minden ilyen egyértelmű, a halál beálltának perceiben az agyi aktivitás ugyanis ugrásszerűen megnő. 2013-ban például a kutatók kilenc patkány esetében idéztek elő hirtelen szívhalált, miközben a rágcsálók agyát EEG készülékkel figyelték. Nagyjából 30 másodperccel a szív leállása után olyan agyi aktivitási mintázatot sikerült megfigyelni az állatoknál, amilyet az „öntudatos agy” produkál. Emellett a vizuális információk feldolgozását végző látókéreg is feltűnő aktivitást mutatott.

Parnia szerint valami hasonló játszódhat le az embereknél is.

Mindenki hallott már olyan emberről, aki azt mondta, hogy a szív megállása majd újraindítása közt eltelt idő alatt valamilyen szinten tudatában volt annak, mi történik körülötte.

„Le tudták pontosan írni, miként dolgoztak az orvosok és a nővérek körülöttük, milyen beszélgetések hangzottak el a környezetükben, minden olyan vizuális dologról számot adtak, amiről egyébként fogalmuk se lehetett volna” – idézte fel a páciensek elmondásait Parnia. Az esetekben közreműködő orvosi személyzet minden esetben megerősítette a betegek által elmondottakat. A szakemberek hozzátették, maguk is meglepődtek, hiszen a pácienseik technikailag halottak voltak, így nem lett volna szabad, hogy részletesen emlékezzenek a mellettük zajló eseményekre.

Ezt alaposan meg kell vizsgálni

Parnia és kollégái most a halál utáni öntudat elterjedtségét kutatják, vagyis egy olyanfajta tanulmányt készítenek, amelynek keretében nagy számban vizsgálnak olyan európai és amerikai embereket, akiknek hirtelen megállt a szíve, de aztán visszahozták őket az életbe. A munkában résztvevő szakértők szerint ilyen volumenű kutatómunka idáig nem született. A végső cél annak feltérképezése lesz, hogy a halál megtapasztalása során milyen élményeket élnek át az érintettek, és ezek a tapasztalatok mennyire számítanak egyetemesnek, azaz hasonló esetben mindannyian ugyanezekkel a benyomásokkal szembesülünk-e.

„Az emberi elmét és öntudatot fogjuk tanulmányozni a halál kontextusában, vagyis azt akarjuk megérteni, hogy a halál ideje alatt az öntudat eltörlődik-e vagy megmarad egy darabig – mindez pedig hogyan kapcsolódik ahhoz, ami az agyban történik” – magyarázta Parnia.

A gének működnek a halál után

Azt viszont már most is tudjuk, hogy nagyon különös dolgok játszódnak le a halál pillanatában, és utána is. Két 2016-os tanulmányból kiderült, hogy a halál beállta után 48 órával számos gén működőképes maradt, sőt aktivitásuk fokozódott.

Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak – írja az Origo.

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

A Facebook nem mutatja meg a híreket! Ők döntik el, hogy mit olvashatsz el. Ha te sem akarod, hogy ők döntsék el, milyen híreket láthass kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.

Hirdetés
loading...
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kövess minket a Facebookon!