Hirdetés

Nagy csapás sújthat le – Magyarország is veszélyben lehet

Hirdetés

A feltörekvő országokat a közgazdasági tankönyvekben leírt szabályoknak megfelelő válság fenyegeti, a török és az argentin pénzpiacok megrázkódtatásai az elmúlt hetekben az előszelei voltak ennek – állítja egy szakérő. A gazdasági vihar, ha kitör, Magyarországot is elérheti.

A feltörekvő piacokon 2013 óta erősödik a feszültség. A befektetők a hosszú nyugalom évei alatt elfelejtették a “törékeny ötös”, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia és Törökország sérülékenységét. Viszonylag alacsony folyó fizetési mérlegük, határozott növekedésük elfedte, hogy ha ez megváltozna, akkor elvesztenék vonzerejüket a befektetők szemében. Az ezt követő tőkekivonás válságba sodorhatja ezeket a nagy feltörekvő országokat, ami aztán a kisebbekre, így Magyarországra is visszaütne.

Hirdetés

A recept

loading...

Mi a tankönyvi receptje egy feltörekvő piaci válságnak? – teszi fel a kérdést Satyajit Das indiai származású volt ausztrál bankár, számos könyv szerzője a Bloombergen megjelent véleménycikkében. Kell hozzá viszonylag nagy államadósság, ami párosulhat a belső pénzpiacon kialakult hitelbuborékkal. A tőke befektetése gazdaságilag irracionális: látványberuházásokra szórják, vagy a pénzügyi spekuláció burjánzik el.

Ehhez jön a gyenge bankrendszer, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg magas hiánya, a jelentős rövid lejáratú devizaadósság, a nem megfelelő valutatartalék. A háttérben felsejlik a féloldalas ipari szerkezet sérülékenysége (például az autó-összeszerelés túlsúlya) vagy a kiszolgáltatottság a nyersanyag- és energiahordozó-exportnak. Végül a recept összetevője a feltörekvő országok gazdasági-politikai intézményrendszerének ismert gyengesége, valamint a mindent átható korrupció, vagy a gyenge politikai és gazdasági vezetés.

Többen vannak veszélyben

Satyajit szerint e leírás alapján kijelenthetjük, hogy jóval több feltörekvő ország van veszélyben, mint Argentína és Törökország. A feltörekvő országok teljes adósságállománya 21 ezer milliárd dollárról 63 ezer milliárdra nőtt 2007 és 2017 között, azaz a GDP-jük 145 százalékáról 210 százalékára ugrott. Ez alatt az idő alatt külföldi devizában (dollár, euró, jen) elszámolt hiteleik összege kétszeresére, 9 ezer milliárd dollárra nőtt.

Kínának, Indiának, Indonéziának, Malajziának, Mexikónak, Brazíliának, Chilének, Dél-Afrikának és néhány kelet-európai országnak GDP-je 20 és 50 százaléka közé esik külföldi devizaadóssága. Összességében a feltörekvő térségek államainak nagyjából 1,5 ezer milliárd dollárnyi adósságukat kell törleszteniük 2019-ben, majd ugyanennyit 2020-ban. Lehet, hogy nem lesz elég jövedelmük e kötelezettségük teljesítésére.

Rossz jelek

Törökországnak és Argentínának kettős deficitje (költségvetési és folyó fizetési mérleghiánya) van, amelynek nagysága a GDP 8,7, illetve 10,4 százaléka. Pakisztán ugyanebben a cipőben jár, 10 százalék feletti lyukkal. Brazília, India, Indonézia, Dél-Afrika és Ukrajna öt százalék feletti arányt produkál, Kínában, Malajziában, Mexikóban, Kolumbiában, Chilében és Lengyelországban nő ez a mutató. A szakértő aggasztónak tartja a gyenge valutatartalékokat is – és ebben a felsorolásban már Magyarországot is megemlíti -, mert a hosszabb távú tartozás az idő múlásával gyorsan rövid távú lehet.

Még Kína gigantikus valutatartaléka sem bombabiztos. Először is a 3 ezer milliárd dolláros pakk nagyját elígérték az új selyemút projekt (a kínai áruk tervezett útvonala a szárazföldön át Európáig) beruházásaira. A pénz nem kis része amerikai és más államkötvényekben pihen, amelyeket a kereslet hiánya és a káros ár- és árfolyamhatások miatt nem lehet egy csapásra eladni, pénzzé tenni. Ráadásul közismertek a bankrendszer gondjai: a behajthatatlan hitelek aránya a mérlegfőösszegükhöz képest a hivatalos 1,75 százalék többszöröse lehet. Indiában 10 százalékon áll ez a mutató.

A török és argentin események megmutatták, milyen könnyen alakul ki nagy baj az ilyen sérülékenységek alapján. Az amerikai Fed kamatemelése miatt csökken a világ pénzellátása, a kötvénypiacok kiszáradnak, a hitelek költsége nő. És erre még rátesznek egy lapáttal a világ országai közti kereskedelmi feszültségek, a szankciók, a nemzetközi intézményi rendszer gyengülése és a növekvő geopolitikai kockázatok.

Kellemetlen mellékhatások

A befektetők azt gondolhatják, hogy a húsz évvel ezelőtti valutaválság után – amely megrázta a feltörekvő országokat – fontos változások történtek, ám a Bloombeg cikkírója szerint az új pénzügyi politikák új veszélyeket rejtenek magukban. Például a valutaárfolyam lebegtetése lehetővé teszi az árfolyamok kilengését és megkönnyíti a tőke menekülését, ha úgy döntenek a befektetők. Miközben a helyi valutában felvett hitelek nőttek, a biztosíték nélküli külföldi eladósodás is jelentős maradt.

A helyi valutákba fektetett pénz jó megtérülése minden nagy feltörekvő országba és Kelet-Európába is vonzotta a befektetőket, ám a valuták gyengülése távozásra késztetheti őket, ami lefaraghatja az országban élők vagyonának értékét. Argentína és Törökország speciális eset lehet, ám látva az alapvető gondokat, az egész feltörekvő világ nyomás alá kerülhet – véli Satyajit. Utalva arra, hogy a kedvező gazdasági környezet nem tarthat ki örökké idézi Herbert Stein 1976-ös hüvelykujjszabályát. E szerint ami nem folytatódhat örökké, annak egyszer csak vége lesz.

Forrás

A Facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket, ők döntik el mit olvashatsz el, és mit nem!

A Facebook nem mutatja meg a híreket! Ők döntik el, hogy mit olvashatsz el. Ha te sem akarod, hogy ők döntsék el, milyen híreket láthass kattints ide, és iratkozz fel híreinkre.

Hirdetés
loading...
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kövess minket a Facebookon!