Hirdetés

Spanyol ellenzéki vezető: Orbán Viktor lehet az új Európa vezetője

Hirdetés
A spanyolok és a magyarok többsége szerint az unió legfontosabb alkotórészei a nemzetek – nyilatkozta a VOX párt elnöke. Meg kell erősíteni országa határvédelmét a jobbközép politikus szerint

Santiago Abascal Conde spanyol szociológus és politikus, a jobboldali konzervatív VOX elnöke 1976-ban született Bilbaóban. Már 23 évesen önkormányzati képviselővé választották néppárti (PP) színekben, majd 2004 és 2009 közötti a baszkföldi parlament tagja volt. 2013-ban kilépett a Néppártból, mert nem értett egyet azzal, ahogy a párt kezelte a korrupciós vádakat, illetve mert ellenezte Mariano Rajoy kormányának az ETA baszk terrorszervezettel és a katalán nacionalizmussal szembeni engedékeny politikáját. Még az évben több volt néppárti politikustársával együtt VOX néven új pártot alapított, s 2014-ben pártelnökké választották. Santiago Abascalal a Magyar Hírlap készített interjút. 

-A közös uniós tagság és az évszázadokra visszanyúló kapcsolatok ellenére Magyarországon viszonylag kevesen ismerik a spanyol politika részletkérdéseit. Miként mutatná be röviden a magyar olvasónak pártját, a VOX-ot?

Hirdetés

–  Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy a magyar kormányhoz és a magyarok többségéhez hasonlóan a spanyolok jelentős része, s különösen a VOX úgy véli, hogy az Európai Unió legfontosabb alkotórészei a nemzetek. Európa nem egy nemzet, hanem nemzetállamok uniója. Elmondanám a magyaroknak, hogy pártunk álláspontja szerint Spanyolország egy keresztény gyökerekből táplálkozó nemzetállam, amely kiemelkedően fontos szerepet játszott az európai történelemben. A hét évszázadig tartó reconquista révén megállítottuk az iszlám előretörését, majd elvittük a kereszténységet és a spanyol nyelvet az Újvilágba, lerakva a hispano-amerikai civilizáció alapjait. Az Atlanti-óceán másik partjával fenntartott történelmi kapcsolatainknak köszönhetően Spanyolország bizonyos értelemben kiterjeszti Európa kulturális határait. Mindezekből kifolyólag Spanyolország kulcsszerepet játszik az európai projekt megvalósításában, már amennyiben ez a projekt nem jelenti a nemzetek felszámolását.

loading...

–  Amennyiben a VOX kormányzati pozícióba kerülne – akár egy választási győzelemnek köszönhetően, akár egy koalíció tagjaként –, melyek lennének a párt legfontosabb célkitűzései?

–  Feladataink között első helyen említeném a nemzeti egység védelmét. Spanyolország egysége és területi épsége állandó támadások célkeresztjében áll. Nemzeti integritásunk nem képezheti szavazás tárgyát, s még kevésbé engedhetjük meg az ellene irányuló államcsíny-kísérleteket. Szintén előkelő helyet foglalnának el kormányprogramunkban a bevándorlással kapcsolatos intézkedések: meg szeretnénk védeni határainkat, nem a kintlévők elleni gyűlöletből, hanem a bentlévők iránti felelősség által vezérelve. A határok ugyanazt a szerepet töltik be, mint egy ház falai: biztosítják jólétünket, identitásunkat és szabadságunkat. Úgy véljük továbbá, hogy nyugati, hispán és keresztény kultúránk nem egyeztethető össze az iszlám világ értékrendjével, s nem lehetséges, hogy ez a két civilizáció békében éljen egymás mellett. A multikulturális saláta elkerülhetetlenül konfliktusok melegágya, elég, ha az Európa-szerte megtalálható olyan „érzékeny” városnegyedekre gondolunk, mint a brüsszeli Molenbeek.

–  Az elmúlt egy év folyamán a VOX tagjai­nak száma megsokszorozódott, és a közvélemény-kutatások szerint a párt bekerülne a spanyol törvényhozásba és az Európai Parlamentbe. Mindazonáltal Pablo Casado pártelnökké választását követően a jobbközép Néppárt (PP) igyekszik visszatérni hagyományos értékeihez. Ön, akárcsak a VOX számos tagjai és szimpatizánsa, korábban néppárti színekben politizált. Nem tart attól, hogy a Casado-effektus lefékezheti a VOX előretörését?

–  Sokan gondolták, hogy mindez bekövetkezhet, azonban pontosan az ellenkezője történt. Amióta Pablo Casado lett a Néppárt elnöke, még az eddigieknél is többen csatlakoztak a VOX-hoz, s tagságunk harminchárom százalékkal gyarapodott. Szeretném azonban kiemelni, hogy a VOX nem egy „szakadár” Néppárt. Való igaz, a VOX tagjainak egy része korábban a Néppártot támogatta, a VOX programjában azonban számos olyan elem található, ami a Néppárt célkitűzései között sohasem szerepelt: így például az egységes állammodell védelme. A tizenhét autonóm tartomány léte számos probléma forrása: megosztja a spanyolokat, egyenlőtlenségeket okoz, és fenntartásuk anyagilag rendkívül megterhelő.

–  A VOX növekvő népszerűségének hajtóereje minden bizonnyal a párt nemzeti egységet védelmező és megalkuvást nem ismerő álláspontja a baszk és a katalán szeparatista mozgalommal szemben. A spanyol autonóm tartományok rendszere kétségtelenül politikai és nyelvi feszültségek forrása. 
A történelmi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ha az etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális jogai nincsenek biztosítva, a konfliktusok még inkább elmérgesedhetnek. Miként oldaná fel ezt a dilemmát?

–  Spanyolországban nincsenek etnikai kisebbségek, ellenben vannak olyan régiók, ahol a nemzeti nyelv mellett egy regionális nyelvet is beszélnek. Egyrészt vannak, akiknek az anyanyelve a regionális nyelv és mégis a spanyol nemzet részeként határozzák meg magukat, másrészt vannak, akik spanyol anyanyelvűek ugyan, de támogatják a szeparatista mozgalmakat. Sajnos Spanyolországban nagyon sokan magukévá tették az úgynevezett „Fekete Legenda” történelemképét, amely teljesen eltorzítja nemzetünk történelmi szerepének megítélését. Spanyolország legjelentősebb történelmi tette Amerika felfedezése volt, mely lehetőséget adott a különböző etnikumok testvéri együttélésére, amire talán még soha nem volt példa a világtörténelemben. A spanyolokat soha nem érdekelte a rassz és az etnikum, számunkra – a katolikus szellemiségnek megfelelően – a kultúra és a belőle táplálkozó világkép a legfontosabb. Pontosan ezért utasítjuk el a regionális szeparatista törekvéseket, melyeknek van egy vitathatatlanul rasszista komponense. Katalónia egy kevert lakosságú régió, ahol a lakosság egyik felének az ősei évszázadok óta a tartományban élnek, míg a katalánok másik fele Spanyolország egyéb részeiből származik. Egyetlen közösség sem tekinthető etnikai értelemben tisztának. A katalán szeparatizmus nem etnikai vagy nyelvi probléma, hanem politikai kérdés. 

–  Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének hetvenkét százalékát, s a mai napig magyarok milliói élnek a szomszédos országokban. A határon túli magyarság számára a baszk és a katalán autonómia mindig is követendő modellként szolgált, s a magyar kormány is támogatja ezeket az autonómiatörekvéseket, különösen a romániai Székelyföld esetében. Ha a VOX bekerülne az Európai Parlamentbe, ellenezné a kisebbségben élő magyarok autonómiaigényét?

–  Szerintünk a határon túli magyarság helyzete nem hasonlítható össze Katalóniával, amely Spanyolország elidegeníthetetlen részét képezi. Mindazonáltal a VOX nem avatkozna olyan kérdésekbe, melyeket nem ismer, s nagy óvatossággal és körültekintéssel járnánk el, tiszteletben tartva az államok szuverenitását. Éppen ezért nem értjük, amikor az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini – akinek migrációs politikáját egyébként támogatjuk – rokonszenvéről biztosítja a katalán szeparatistákat. Ez egy másik ország szuverenitásába való beavatkozás. Mindenesetre bízom benne, hogy a Liga módosítani fogja ez irányú álláspontját. Az egyes országok belpolitikáját tiszteletben kell tartani, s a külső beavatkozások megengedhetetlenek.

–  Néhány hete a VOX több politikusa Strasbourgba utazott, ahol éles kritikával illették a Sargentini-jelentés megszavazását. A VOX álláspontja szerint az Európai Parlament döntésével megsértette Magyarország szuverenitását. Jelenleg három fő elképzelés létezik Európa jövőjével kapcsolatban: a föderalisták szeretnék létrehozni az Európai Egyesült Államokat, a nemzeti szuverenitás hívei a nemzetek Európájáról beszélnek, míg a harmadik opció az európai projekt feladását célozza, melynek eklatáns példája 
a Brexit. Ön melyik elképzelést támogatja?

–  A másodikat, a nemzetek Európáját, melynek alapja az országok közötti együttműködés. Európa nem egy nemzet, hanem államok közössége. Gyanakvással figyeljük a föderalista elképzeléseket, mert megvalósításuk esetén a nemzeti szuverenitás tartalmatlanná válna. Éppen ezért szimpatizálunk Orbán Viktor álláspontjával, aki egyre inkább az új Európa vezetőjeként tekinthető. Mi hiszünk Európában, úgy véljük azonban, hogy a brüsszeli globalista bürokraták a nemzeti szuverenitás korlátozása, a multikulturalizmus erőltetése és a korlátlan bevándorlás támogatása révén komoly károkat okoznak a kontinens népeinek.

–  A migrációs válság megítélése mentén húzódik az európai politika egyik legélesebb ideológiai törésvonala. Magyarország a 2015-ös krízis hatására kerítést épített a déli határszakaszon. A munkálatok megkezdése előtt a kormány több határvédelmi modellt is tanulmányozott, köztük a Spanyolország afrikai területeit védő ceutai és melillai határkerítést. A létesítmény működésbe helyezése óta a Magyarországra irányuló illegális határátlépések száma 99 százalékkal csökkent. Miért van az, hogy a magyar kerítés betölti feladatát, ellenben a ceutai és melillai határvédelmi rendszer nem képes gátat szabni az illegális bevándorlásnak?

–  Mert Spanyolország nem védi meg a határkerítést. Az afrikai határszakaszon a hetvenes években nem volt kerítés, de ott volt a Spanyol Légió, s ez önmagában elegendőnek bizonyult az illegális bevándorlás megállítására. Ezzel szemben napjainkban van kerítés, csak éppen nem védjük meg. A spanyol határkerítés egyes szakaszait egyszerre hatszáz paramilitáris stratégiát követő személy képes ostromolni, akik emberi ürüléket, sósavat és meszet zúdítanak az alig húsz főből álló határvédelmi erőkre, akik még csak tömegoszlatásra alkalmas eszközökkel sem rendelkeznek. 
A legnagyobb gond az akarathiány: Spanyolországban nincs politikai akarat a határok megvédésére. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök nem hajlandó megvédeni a határokat, ahogy néppárti elődje, Mariano Rajoy is vonakodott ezt megtenni, mondván, hogy nem hisz a határokban. Mi mindezt elképedve szemléljük, s teljes mértékben azonosulunk Magyarországgal, mely nem elégszik meg a határvédelmi eszközök létesítésével, hanem hajlandó használni is azokat. A VOX szeretné megerősíteni Ceuta és Melilla határainak védelmét. Javaslataink között szerepel a fémszerkezet lecserélése és egy valóban áthatolhatatlan fal építése. Azt is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a határainkon szolgáló csend- és rendőrök rendelkezzenek a megfelelő tömegoszlató eszközökkel annak érdekében, hogy hatékonyan meg tudják védeni a kerítést. Aki pedig illegálisan lép be Spanyolország területére, azt azonnal ki kell utasítani, továbbá az illegális bevándorlóktól meg kell vonni minden közpénzből finanszírozott segélyt. Világos üzenetet kell küldenünk: aki jogellenesen lép be az országba, sohasem válhat legális bevándorlóvá. Így egyszer s mindenkorra véget vetnénk a hívóhatásnak, melynek fő felelősei Merkel, Pedro Sánchez és Soros.

–  Említi Soros Györgyöt… Az ez évi magyarországi választási kampány talán legvitatottabb vonása a tőzsdemágnás elleni kormányzati médiakampány volt: mintha Orbán Viktor és Soros György ideológiai párviadaláról szólt volna a voksolás. Két hónappal ezelőtt ön szintén élesen támadta a Soros és Pedro Sánchez kormányfő közötti titkos találkozót azt állítva, hogy a milliárdos üzletember diktálja a spanyol szocialista kormány migrációs politikáját. Valóban ennyire fontos szerepet játszik Soros György a nemzetközi politikában?

–  Nyilvánvaló, hogy akik óriási pénzmennyiséget képesek mozgatni, azok bizonyos értelemben hatalmi tényezőnek tekinthetők. Soros megpróbálja befolyásolni az egyes országok bevándorlási politikáját, hozzájárul a gender ideológia terjesztéséhez, és támogatja a katalán szeparatista mozgalmat. Soros György egy ideológiailag megszállott nemzetközi pénzmágnás, aki mindenhatónak képzeli magát. Hogyan bízhatnánk meg valakiben, aki finanszírozza az embercsempészekkel szorosan együttműködő migrációpárti civil szervezeteket? Spanyolországnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a Soros által pénzelt szervezetek tevékenységének korlátozása érdekében. 

–  Akárcsak Orbán Viktor…

–  Pontosan úgy, ahogy Orbán Viktor teszi.

–  Egy olyan politikai párt elnökeként, mely – mindenfajta médiatámogatás nélkül és szakadatlanul az árral dacolva – helyet követel magának a spanyol és az európai politika porondján, Önnek szélmalmok helyett valódi óriásokkal kell megküzdenie. Mindez quijotei jellemet követel. A kóbor lovagok sem élhetnek azonban múzsák és fegyverhordozók nélkül. Honnan merít erőt, ki inspirálja a politikai küzdőtéren?

–  Édesapám. Baszkföldön születtem, s kisgyermekkoromtól kezdve megtapasztaltam, hogy mivel jár megvédeni Spanyolországot egy olyan régióban, ahol a spanyolok egy része az árulás és a hűtlenség útjára lépett. Közvetlen közelről éltem meg a terrorista fenyegetést: az ETA megpróbálta megölni a nagyapámat, az édesapámat, akárcsak engem. Ha valaki fiatalon átesik a tűzkeresztségen, lelkileg erősebb felnőtt lesz belőle. Szintén erőt merítek az emberi lét transzcendenciájába vetett hitemből. Úgy vélem, azért vagyunk itt, hogy felülemelkedjünk korlátainkon, hogy hagyjunk magunk után valamit a következő nemzedék számára. Mindez erővel tölt el engem, akárcsak spanyolok millióit, s történelme során ez a meggyőződés tette naggyá Spanyolországot. 

 

A facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket. Ők döntik el mit láthatsz és mit nem!

Ha nem akarod, hogy a facebook döntse el, mit olvashatsz, kattints ide és iratkozz fel híreinker.

Hirdetés
loading...
loading...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kövess minket a Facebookon!

Show Buttons
Hide Buttons