Hirdetés

Az Európai Bizottság új elnöke meghallotta, amit Magyarország mondott

Hirdetés

A konfliktusok párbeszéd útján való rendezése mellett foglal állást Trócsányi László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, aki elmondta, miért előlegezik meg a bizalmat Ursula von der Leyennek. A korábbi igazságügyi miniszter az EP strasbourgi plenáris ülésén nyilatkozva a jogállamiság fogalmának átpolitizálásától is óva intett.

– Megelőlegezte a bizalmat a Fidesz-KDNP Ursula von der Le­yen­nek, az Európai Bizottság következő elnökének. Mely elképzeléseit találták meggyőzőnek?

Hirdetés

– Az első jelek nagyon biztatóak: első interjújában Von der Le­yen elnök asszony egy igazságosabb Euró­pai Unió mellett érvelt, ahol a tagállamokat tiszteletben tartják, és a jogállamiság nem egy politikai eszköz, hanem egy mindenkire vonatkozó, objektív fogalom. Nem mellesleg elnök asszony nagyszabású, átfogó programot hirdetett. Fontos, hogy az Európai Unió a globális világban meghatározó tényező legyen. Minden olyan kezdeményezés, amely erre irányul, támogatandó. A versenyképesség, a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás-fejlesztés és innováció hozzá tud járulni ahhoz, hogy az európai érdekérvényesítés erős legyen, amely régiónknak is érdeke.

loading...

– Európa biztonsága miként jelenik meg az elnök asszony programjában?

– Ez is egy fontos tényező, a felelősség kérdése. Elnök asszony meghirdette az erős határok politikáját. Ez mindenféleképpen üdvözlendő, hiszen amit Magyarország lassan öt éve mond, az mára a bizottság jövőbeni programjává vált. Felelősek vagyunk tehát a kontinens biztonságáért, oly módon, hogy egyben szolidárisnak is kell lenni.
A biztonságot az Európai Unió külső határainak védelme, a Frontex szerepének növelése, az embercsempészekkel szembeni határozott fellépés tudja garantálni. Szolidaritást pedig az, hogy Európának feladata és felelőssége van a vonatkozásban, hogy a migrációt kibocsátó országoknak érdemi segítséget nyújtson. Olyan fejlesztési, együttműködési programokra van szükség, amelyek a nehézségekkel küzdő országok helyzetén tudnak javítani. Magyarország ezt mindenkor fontosnak tartotta, ezért is indulhatott meg a Hungary Helps program vagy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram. Számomra megtiszteltetés, hogy a Szegedi Tudományegyetemen magam is alkotója, közreműködője lehettem egyes nyugat-afrikai országokat érintő oktatási kezdeményezéseknek.

– Mi várható a bővítés terén?

– Azt gondolom, hogy az Európai Unió hitelességéről van szó, amikor a bővítésről beszélünk. A tagjelölt országokkal komolyan kell venni a csatlakozási tárgyalásokat, örülni kell annak, hogy ezen országok az európai perspektívát tartják szem előtt. Gondolok itt elsősorban Szerbiára és Montenegróra, de ne feledkezzünk meg Észak-Macedóniáról és Albániáról sem. Ezen országoknak meg kell felelniük a csatlakozási követelményeknek, de politikai szándékra is szükség van mindkét oldalon. Üdvözlendő, hogy a közelmúltban Macron elnök belgrádi látogatásán is biztatást nyújtott a szerb vezetésnek, és Von der Le­yen elnök asszony is lándzsát tört a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívája mellett.

– Mi a helyzet a jogállamisággal kapcsolatos terveiről?

– A jogállamiságot természetesen mi is fontosnak tartjuk. Én olyan időszakban voltam egyetemista, amikor ezt a szót kiejteni sem lehetett, valamiféle bűnös, burzsoá fogalomnak tartották. Mivel elsősorban jogi fogalomról van szó, mi azt gondoljuk, hogy jogi aspektust és objektív mércét kell neki adni, hiszen akkor van érdemben miről beszélnünk. A Velencei Bizottság által kidolgozott jogállam koncepciót én is osztom, a hatalommegosztásra épülő demokratikus berendezkedés közös európai érték. Amikor a jogállamról vitatkozunk, biztosítani kell, hogy a tagállamok egyenlő mérce alá essenek, én nem szeretem a régi és a fiatal demokráciák közötti megkülönböztetéseket. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban a hetvenes években történt rendszerváltozás, mégis ezeket az országokat régi demokráciáknak tekintik, a közép- és kelet-európai államokat fiatal demokráciáknak. Ha egyáltalán beszélhetünk régi demokráciákról, akkor talán az antik időszak görög demokráciája jut eszembe.

– Az EP baloldali és liberális képviselői éppen a jogállamiság megsértésére hivatkozva korlátozzák a fideszes és a lengyel kormánypárti képviselőket abban, hogy betöltsék a nekik járó tisztségeket.

– A parlamenti jogban – legalábbis én így tanítom – a parlamenti szokások a Házszabály erejével érnek fel. Több évtizedes parlamenti szokásokat illik betartani. Ez is a demokrácia kérdése.

– A Fidesz–KDNP-nek több, az Európai Néppártnak viszont összességében kevesebb képviselője lett. Nőtt a befolyásuk?

– Új európai parlamenti képviselő vagyok, a néppárti képviselőkkel való beszélgetéseim mind pozitív élményt adtak számomra. Dialógusra van szükség, mindenkor ezt tartottam magam előtt a legfontosabbnak. Csak a dialógus, folyamatos párbeszéd, egymás tisztelete alapján lehetünk eredményesek.

– Milyen területekkel kíván foglalkozni?

– Jogászként örülök, hogy az EP alkotmányügyi bizottságnak vagyok a tagja, volt diplomataként pedig a külügyi bizottságnak lehetek a póttagja. Amennyiben pedig európai biztosi pozícióra kapok jelölést, akkor olyan portfóliók érdekelnének, amelyeket felelősséggel és szakmai alázattal tudnék ellátni, és korábbi tapasztalataimat hasznosítani tudnám. Ilyen lehetne például a bővítés, a szomszédságpolitika vagy akár a nemzetközi együttműködés és fejlesztés is.

A facebook nem mutatja meg, cenzúrázza a híreket. Ők döntik el mit láthatsz és mit nem!

Ha nem akarod, hogy a facebook döntse el, mit olvashatsz, kattints ide és iratkozz fel híreinker.

Hirdetés
loading...
loading...
[sg_popup id="1" event="onload"][/sg_popup]
[sg_popup id="2" event="onload"][/sg_popup]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Show Buttons
Hide Buttons
Close